2009. augusztus 25., kedd

az első nyilvános közkút


Sir Thomas More (Morus Tamás) humanista tudós, az Utópia szerzője, Angliában a közegészségügy legkiemelkedőb védelmezője volt. Míg ő töltötte be a kanálisok felügyeletével megbízott biztosi tisztet, bábáskodott egy 1532-ben kelt törvény felett, melynek kapcsán sok városban létesítettek közkutakat. Büntetendő cselekménynek minősítette a víz szennyezését. 1518-ban ő vezette be a karantén alkalmazását azoknál a házaknál, ahol pestis fordult elő. Ezeket a házakat becsukták, lepecsételték és megjelölték - a bennlakók igen nagy bosszúságára

2009. augusztus 13., csütörtök

a házasságtörés borzalmas büntetése


Az azték Mendieta Codex kijelenti: "Ha egy férfit és egy nőt házasságtörésen kapnak, vagy ennek erős a gyanúja, letartóztatják őket. Ha nem tesznek vallomást, megkínozzák, majd halállal sújtják a tetteseket. Néha úgy ölik meg a vétkeseket, hogy kezüket és lábukat összekötözik, és amikor már a földön fekszenek, fejüket egy hatalmas, kerek kővel szétzúzzák. Másokat tölgyfából készült garrottal fojtanak meg. Előfordul, hogy a férfit megégetik, a nőt felakasztják. Néha mindkettőt felakasztják. A nemeseknek tollat tűznek a hajába, és azután égetik meg őket. Gyakori, hogy a bírák halálra kövezéssel büntetik a tetteseket".

az iszákosság legkomolyabb büntetése


Igencsak figyelemre méltó büntetést szántak az iszákosság "bűnéért" az azték társadalomban. Erről Sahugun atya leírása is tanúskodik: "Ha egy ifjú részegen jelenik meg a nyilvánosság előtt, vagy ha úgy találnak rá az utcán, vagy más részegek társaságában van, megbüntetik: bottal halálra verik, vagy garrottal (nyakszorítóval) kivégzik - mégpedig az összegyűlt többi ifjú előtt". Az azték társadalomban csak az idősek számára volt megengedett, hogy kapatosak legyenek

a legborzalmasabb halál


1542-ben, a Ming-dinasztia palotájában lakó 10 szűz megpróbálta megfojtani a császárt, Zhu Hou-Congot - tiltakozásul tekintélyuralma ellen. A császár élete egy hajszálon múlt, mivel a megfojtására használt selyemdarab csomóját rosszul kötötték meg. A császárt megmentette egy Xu Shen névre hallgató udvari orvos. Az összeesküvésben részt vett szüzeket letartóztatták és úgynevezett "tartós halál"-ra ítélték. Ezt úgy hajtották végre, hogy mind a négy végtagjukat levágták és közszemlére tették ki. Xu Shent kinevezték szertartásügyi miniszternek, valamint a herceg oktatójának. Ez volt a legmagasabb pozíció, melyet a kínai orvostudomány történetében kínai orvos valaha is elért. Nemsokára azonban megbetegedett és meg is halt. Halála előtt elmondta, hogy betegsége gyógyíthatatlan, mivel a nagy félelem okozta, valamint az, hogy a császár megmentésekor elképzelhetetlenül rettegett, hogy őt is kivégzik.

az első guillotine


A guillotine-ról széles körben azt tartják, hogy egy francia, név szerint dr. Joseph Ignace Guillotin (1738-1814) találta fel. Valójában azonban csupán javasolta egy korábban már különböző néven ismert - halifaxi bitó, vagy egyszerűen a vérpad-eszköz alkalmazását. 1492-ben, az angliai Yorkshire grófságban található Halifax városában volt egy lefejező gép, amit a helyi törvények szerint használtak

az orvvadászat legkegyetlenebb büntetése


A 15. század második felében a német vadászati törvények egyre szigorúbbak lettek. A parasztok csak kártékony állatokra vadászhattak, pl. rókára, farkasra és vidrára. Ha valaki első alkalommal ölt le egy szarvast, korbácsolással vagy tüzes vassal büntették. 1517-ben azonban már az egyik szem kitolása vagy az egyik kéz lecsapása járt érte. Második alkalommal pedig felakasztották.Bizonyos területeken 1525 után a német nemesség még keményebb elnyomást alkalmazott. Ulrich, württembergi herceg, szarvasbőrbe öltöztetett egy orvvadászt, akinek így, beöltözve kellett futnia, mialatt a kutyák üldözték. A fanatikus vadász, Michael, salzburgi érsek egy orvvadászt frissen lefejtett szarvasbőrbe varratott és a salzburgi piactéren kutyák elé vetették; ahol darabokra tépték

a leghíresebb kalóz


Hajreddin Barbarossza (Vörös Szakáll) egy Nyugat-Törökországból származó kalóz - aki a 16. század elején Algírban telepedett le. A város uralkodója lett. 1518-ban testvérét, Horukot elkapták és lefejezték. 1519-ben Barbarossza a spanyolok ellen kért védelmet, amikor a várost a török szultánnak, (Vad) Szelimnek ajánlotta fel. 1533-ban (Fenséges) Szulejmán, Barbarosszát nevezte ki a török flotta admirálisává.

a megátalkodott gyermekgyilkos


Gilles de Rais gróf (1404-40) feltehetőleg minden idők legelvetemültebb gyermekgyilkosa. A Bastille levéltárában őrzött feljegyzések szerint 140, néven nevezett áldozatát gyilkolta meg, és gyanították hogy további 800 gyermek meggyilkolása terhelte még a lelkét. A gyermekek holtteste állítólag lényeges volt varázserővel bíró italok készítésekor, valamint anyajegyek, égésnyomok és karbunkulusok, (furunkulusok) gyógyításánál.